Óriási fitoplankton virágzásra bukkant az Arktiszon található Csukcs-tengeren a NASA által szponzorált ICESCAPE kutatócsoportja, jelentette be tegnap a csoport vezetője és a Stanford Egyetem professzora Kevin Arrigo. A felfedezés óriási jelentőségű, korábban elképzelhetetlen volt a jég alatti algavirágzás, ez a sarki ökoszisztéma újragondolását jelentheti, egyben a globális felmelegedés indikátora is lehet.
A Csukcs-tenger földrajzi elhelyezkedése
A kutatócsoport oceanográfusokból, biológusokból, kémikusokból és optikusokból állt össze, céljuk az északi sarkvidék klímaváltozásának kutatása volt. ,,A fluorométer -fluoreszenciát mérő műszer, amely a víz algatartalmát képes megbecsülni- hirtelen megőrült, úgy gondoltuk hogy elromlott."- mondta Arrigo. Korábbi modellek szerint a jég és a vastag hótakaró egyáltalán nem hagy fényt az alatta lévő víz számára, így ott nem élhetnek planktonok. ,,Nem csak hogy nem volt nulla a produktivitás, de az magasabb értékt mutatott, mint a nyílt vízen" - folytatta a professzor.
Az algafajokból és a környező vizekből nyert mintákból világosan kiderült, hogy a fitoplankton nem a környező vizekből került át a jégmező alá.
Kevin Arrigo, a Stanford óceánbiológusa
A jég minőségének változásában kell a plankton megjelenésének okát keresnünk. Az ún. többéves jég visszaszorulóban van, ez a fajta jég nem olvad el nyáron sem, több évig akkumulálódik, míg a vékonyabb egy éves jég egyre nagyobb teret nyer a melegedő klímán. Továbbá az egyre vékonyodó jég miatt a jégblokkok kevésbé képesek szórni a rájuk érkező fényt, mint korábban. A megváltozott jég alatti környezet pedig ideális a fitoplankton számára, a vékony jég beengedi a fényt, miközben megvédi az algát az UV sugárzástól is. A fitoplanktonok szaporodása ráadásul felgyorsul ebben a közegben, háromszor olyan gyorsan szaporodnak mint a nyílt vízben.
Miközben a felfedezés az első közvetlen bizonyíték egy jég alatti algavirágzásra, a körülmények amik lehetővé teszik ezt a Csukcs-tenger alatt, valószínűleg óriási területen létezhetnek az egész Északi-sarkvidéken. ,,Gyanítjuk, hogy ez a jelenség sokkal elterjedtebb, mint azt bárki is képzelné" -ekképp Arrigo.
A kutatás helyszíne
Az algavirágzás talán a sarkköri ökoszisztéma változásának egyik kritikus jele. A hideg vízi fitoplankton produkciója, mint jég alatti algavirágzás, a szerves anyag gyorsabb leérkezését okozhatja az óceánfenékre. Ez az ott élő fenéklakóknak könnyebb táplálékszerzést biztosít, de a vízoszlopban élők számára hátrányt jelent.
Emellett olyan állatok számára sem előnyös, akiknek az életciklusa az algavirágzás időpontjához van időzítve, viszont ez az új körülmények között előbbre tolódik.
Előnynek tűnik viszont, hogy a megnövekvő algamező több szént képes megkötni a levegőből. Bár Arrigo professzor más véleményen van: ,,Ha az Északi-óceánban az algák akár kétszer annyi szén-dioxidot is nyelnének el a légkörből, az globális skálán mérve még mindig szinte semmi."
További részletek hamarosan a Science magazinban...
